Hetvenöt éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostromakor robbantottak fel.
Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a háború után első állandó hídként adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet.
A hídfőknél négy vámszedő ház épült
A Fővám tér és a Sáros (ma Gellért) fürdő közötti híd építését a Rudas fürdő és az Eskü tér közti Erzsébet híddal együtt az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A közösen kiírt nemzetközi tervpályázatot is együtt bírálták el, a 21 pályázatból az első az Erzsébet hídra érkezett pályamű, a második a Fővám téri híd Feketeházy János által készített terve lett.
MIVEL AZ ERZSÉBET HÍD PESTI HÍDFŐJÉNEK HELYE SŰRŰN BE VOLT ÉPÍTVE, A MÁSODIK HÍD ÉPÍTÉSE KEZDŐDÖTT ELŐBB, 1894. SZEPTEMBER 1-JÉN.
Az első kizárólag hazai erőkkel létrehozott budapesti Duna-híd kiviteli terveit Gállik István, Beke József és Jurkinyi Jenő, a kapuzatok esztétikai kialakítását Nagy Virgil építész készítette el. A hídfőknél négy vámszedő ház épült, ezek közül a két pesti máig látható, a Kiskörút részét alkotó Vámház körutat akkor építették ki az új hídig.
Forrás: origo.hu
